• +36 77 542 007
  • Hétfő - Péntek 8.00 - 17.00
  • info(kukac)rollo.hu
Hungarian English German

A müanyag hulladék leírása

Rövid jellemzés
A műanyagok többnyire kőolajszármazékokból szintetikus úton előállított szerves óriásmolekulákból álló anyagok. Számos eltérő tulajdonságú fajtájuk létezik, amelyek alapanyagába további adalékokat (minőségjavító, színező anyagokat) is kevernek a gyártás során. A csomagolóanyagok zöme újrafeldolgozásra alkalmas hőre lágyuló műanyagokból készül.

 

A legismertebbek a PET-ből (polietilén-tereftalát) készült pillepalackok, emellett gyakori csomagolóanyag a polietilén (PE; zacskók, kupakok, kozmetikai flakonok), a polipropilén (PP; pl. tejfölös, margarinos dobozok), a polisztirol (PS; élelmiszeres és kozmetikai dobozok) és a habosított polisztirol (EPS, közkeletű nevén "hungarocell"; pl. elektronikai berendezések csomagolása).
 
Története
A mesterséges anyagok tömeges előállításának igénye az első világháború éveiben, illetve a 60-as években a fogyasztói társadalom kialakulásával vette kezdetét, de a műanyagipar fejlődése századunk vége felé sem ért véget. Sőt a jövőben várhatóan a műanyagok előállítása ill. felhasználása továbbra is növekedni fog. A műanyagok története hűen jellemzi a "fogyasztó ember" szemléletét. Nevéből is kitűnik, hogy valaminek a helyettesítésére találták ki. Először a nagy súlyú, nehezen kezelhető csomagolóanyagok kiváltása volt a cél (fa, fém), elterjedését könnyűsége és olcsósága nagymértékben elősegítette. Később azonban már nem az ésszerűség szempontjai álltak előtérben. Eme tartós, nagyszerű és praktikus anyag elterjesztése, reklámozása, egyre többféle termék bevezetését tette lehetővé. Azonban azzal a műanyaggyártók nem foglalkoztak, hogy mi lesz ezen termékekkel, ha hulladékká válnak.
A műanyagok különböző típusainak felfedezése által a hulladéktermelés is sokszorosára növekedett. Fosszilis, belátható időn belül elfogyó energiaforrások használatával gyártott termékek kerülnek örökre a szeméttelepekre vagy az égetőkbe, valamennyi környezeti elemben gondokat okozva.
A háztartási hulladék össztömegének 14%-át a műanyagok adják. Magyarországon a lakosság évente megközelítőleg 300 ezer tonna műanyag hulladékot termel. Mivel a műanyagok a természetben csak igen lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le, nagyon fontos lenne a műanyag hulladék keletkezésének mielőbbi csökkentése, visszaszorítása. Ez azonban nehéz feladatnak bizonyul. Fogkefétől kezdve, szállítóeszközökön át az épületekig, szinte mindent gyártanak belőle. Olyan termékek, használati cikkek tömeges előállításánál is alkalmazzák, mely egyszerűen kivitelezhető lenne valamely más, természetes anyagból (fa, üveg, fém, kő, gyapjú, stb.) is. Ám sajnos a kényelem, az olcsóság, a praktikusság, a divat hihetetlenül gyors csapongása illetve a fogyasztói társadalom őrületes mértékű mennyiségi igényei sokszor elsőbbséget élveznek a természettel, a harmóniával vagy akár jövő nemzedékeivel való törődéssel szemben, a természetes anyagok pedig a háttérbe szorulnak.
 
A műanyag környezeti hatásai
•    lebomlási idejükkel "még" nem igazán vagyunk tisztában, lerakókban (levegőtől, fénytől elzárt közegben) évszázadokig állhatnak változatlanul,
•    nagy térfogatuk miatt sok helyet foglalnak a szemétlerakókon "Tapossa laposra!"
•    gyártási folyamatuk során számos mérgező anyag, melléktermék keletkezik (pl. peroxidok, felületaktív anyagok, oldószerek, fémkatalizátorok, stabilizátorok, habosító anyagok, festékek),
•    a természetbe kikerülve számos állat életét veszélyezteti,
•    külön problémát jelentenek a műanyagból (PVC) készült gyermekjátékok, mivel az azokkal játszó gyermek szervezetébe is bekerülhetnek a műanyag előállítása során használt adalékanyagok,
•    a műanyag élelmiszercsomagolásokból főleg zsíros ételekbe átkerülhetnek adalékanyagok (az oldódást hő vagy savas közeg elősegítheti),
•    bizonyos fajtáiból égetve rákkeltő, légutakat és idegrendszert, belső szerveket károsító anyagok keletkeznek, s ezek az élőlényekben akár örökletes elváltozásokat is okozhatnak (ezért műanyagot sose égessünk!).
 
Műanyagfajták
•    Polietilén (PE, 02. HDPE, 04. LDPE)
Monomerje - az etilén - nem mérgező. Ez a műanyag mégis tartalmaz veszélyes anyagokat: krómtartalmú katalizátort, nikkeltartalmú fényvédő szert, mérgező antioxidást, rákkeltő égésgátlót. Újrahasznosítható. Pl. csövek, dobozok, kukák, fóliák készülnek belőle, elsősorban mezőgazdasági és ipari felhasználásra.
•    Polietilén-tereftalát (PET, 01.)
Nem mérgező. Újrahasznosítható. Ebből készülnek a visszaváltható palackok, de ezek csak 5-6-szor tölthetők újra, mert karcolódnak. Mivel nem aromasemleges, a benne tárolt anyag íz- és szagnyomait csak hosszadalmas, drága tisztítással tudják többé-kevésbé eltávolítani. A természetben nem bomlik le!
Szelektíven gyűjtve azonban számos termék alapanyaga lehet: Kínában például polietilén szálat készítenek belőle a textilipar számára. Magyarországon is hasznosítják ezt az anyagot, Mosonmagyaróváron például virágcserepeket készítenek belőle.
•    Polipropilén (05. PP)
Többek között joghurtos, margarinos dobozok készítésére használják. Újrahasznosítható, szelektíven gyűjtve alapanyaga lehet kerti padoknak, oszlopoknak, vagy akár tetőcserepeknek is.
•    Polisztirol (06. PS)
Gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol, a sztirol veszélyes mérgek. A sztirol maradványai a szervezetbe jutva mérgező sztirol-epoxiddá alakulnak, ami gátolja a sejtosztódást, károsítja a vesét, a májat, növeli a mutációk kialakulásának esélyét. A polisztirol ellenáll a savaknak, lúgoknak, de a legtöbb szerves oldószer megtámadja, és érzékeny a fényre is. A polisztirol tálcákon sokféle élelmiszert (pl. sajtokat, felvágottakat, gyümölcsöket) árusítanak, de készülnek belőle hő- és hangszigetelő lapok, hűtőtáskák is. A felhasznált habosító anyagok ugyancsak mérgezőek lehetnek.
•    Polivinil-klorid (03. PVC, V)
Alapanyaga a vinil-klorid, melyhez ólomtartalmú stabilizátorokat, ftalátokat, foszforsavésztereket és halogénezett szénhidrogéneket is adagolnak a gyártás során. A vinil-klorid növeli a mutációk gyakoriságát, születési rendellenességeket, embernél agyrákot okoz és rombolja az immunrendszert. Égetésekor a nehézfémek és a sósav mellett dioxinok és furánok is keletkeznek. Gyártása során higany keletkezik, illetve marad vissza. Évente világszerte tízezer tonna higany kerül élővizekbe, levegőbe. Egyszóval a PVC egész élete során veszélyes anyagokkal terheli környezetünket. Más műanyagokkal kell kiváltani.
Újrahasznosítása ennek is megoldott. A Monor melletti Gombán a PVC anyagú kábeltakarókból és ipari hulladékokból tószigetelő fólia, fekvőrendőr, gyeprács készül, melyek így nem a lerakóban végzik, hanem egy hasznos termékben manifesztálódnak.
•    fémgőzölt műanyagok
Léteznek ún. fémgőzölt műanyagok is. Ezek vékony fémréteggel bevont műanyagok. Ilyen pl. a csipszes zacskó. Fontos, hogy ezeket (mivel nem egyféle anyagból készülnek) nem hasznosítják újra!
Összességében véve a műanyagok csak a felületes szemlélő számára tűnhetnek kívánatos anyagféleségnek, míg a környezettudatos ember tovább lát a kényelmi és gazdasági szempontokon, és ésszel használja ezeket a természettől távol álló "mű" anyagokat.
Az italos palackok, a kozmetikai termékek, a tisztítószerek flakonjai, a tejfölös dobozok tisztán, kiöblítve kerüljenek a gyűjtőhelyre!
Ételmaradékkal, zsiradékkal szennyezett hulladékot ne dobjunk a konténerbe!
A PET-palackok mellett leginkább a nagyobb űrtartalmú csomagolásokat (pl. öblítős flakon) érdemes különgyűjteni. A palackokat "Tapossa laposra!", hogy kevesebb helyet foglaljanak a gyűjtőedényben, és a hulladékgyűjtő autó ne levegőt szállítson! A mérgező vegyszerek (pl. növényvédőszer) csomagolását hulladékudvarokban vagy veszélyes hulladék gyűjtőakciók során adhatjuk le.

Hasznosítása
Földünk kőolajkészlete véges, a műanyagok pedig a természetben csak több száz év alatt bomlanak le, ezért környezetvédelmi szempontból többszörösen indokolt hasznosításuk. Az összegyűjtött sokfajta műanyaghulladék minőség (anyagfajta, szín) szerinti elkülönítése a hulladékválogatóban zajlik le. A hulladékot a feldolgozás helyén darálják, szükség szerint mosási technológiával tisztítják, megolvasztva újragranulálják - utóbbi eljárás eredményeként egységes szemcseméretű, késztermékek gyártására közvetlenül alkalmas ún. regranulátum keletkezik. Az egyes anyagfajtákból az országban működő számos feldolgozó cég igen sokféle újrahasznosított terméket állít elő. A kis sűrűségű PE fóliákból szemeteszsákok, a nagy sűrűségű PE-ből és a PP-ből rekeszek, vödrök, csövek, stb. készülnek. A PET-darálékból a textiliparban - hazai kapacitás híján külföldön feldolgozható - szálat állítanak elő, az EPS-t pedig építőipari szigetelőanyagok gyártásához használják fel. A szennyezett, újrafeldolgozásra nem alkalmas műanyaghulladék jó fűtőértéke miatt tüzelőanyagként hasznosítható, elsősorban a cementiparban.